A természet erejének kiaknázása
Az élelmiszer-termelés jövője aggodalmat ébreszt mindenkiben, aki csak elgondolkodik rajta: hogyan tudjuk majd táplálni bolygónk népességét, amely 2050-re valószínűleg eléri majd a 10 milliárd főt? Hogyan fogjuk csaknem megduplázni a jelenleg termelés alá vont termékeny mezőgazdasági terület nagyságát, ha tovább fokozódik a nagyfokú hús- és tejtermékfogyasztásra épülő nyugati táplálkozáskultúra terjedése? Hogyan termelhetünk egészséges élelmiszert mind az emberiség, mind a környezet számára biztonságos módon?
Csupán egy órát kell böngésznünk az interneten ahhoz, hogy letaglózzanak bennünket a globális problémák, a műtrágyahasználat ördögi köre: a nagymértékű műtrágyahasználat növeli a növényvédő szerektől való függőséget, amelyekkel szemben rezisztencia alakul ki, valamint károsítja a természetet és az emberi egészséget – ráadásul ötven éven belül gyakorlatilag kimerülnek Földünkön a műtrágyák legfontosabb összetevőjének számító foszfátból rendelkezésre álló készletek. A helyzetet tovább bonyolítják olyan tényezők, mint az erdőirtás, a talajerózió, a vízhiány, a túlzott halászat, a levegő és a tengervíz szennyezettsége, valamint az éghajlatváltozás.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió kinyilvánították, hogy a legfontosabb előttünk álló feladat a mezőgazdasági és a kertészeti termelés megújítása. E megújítás célja, hogy biztosítsa – és ahol lehetséges növelje – az egészséges élelmiszer hektáronkénti mennyiségét, miközben minimálisra szorítja a műtrágyák és a vegyi növényvédő szerek használatát. A tudósok többségének egybehangzó álláspontja szerint ez a cél csak akkor valósítható meg, ha a növényeket integrált kártevő-szabályozás keretében termesztjük. Az integrált kártevő-szabályozás kifejezésen azt értjük, amikor a termelők, növények és környezetük életciklusának, valamint a növények, rovarok, mikroorganizmusok és tápanyagok közötti egyensúly és függőségi viszonyok ismeretének birtokában termesztik és védik növényeiket. A fenntartható termelés feltétele, hogy a növények képesek legyenek ellenállni a betegségeknek és a fertőzéseknek, termesztési környezetük pedig képes legyen kiheverni az elszenvedett károsodást. Csakis ennek megvalósulása esetén tudjuk csökkenteni a műtrágyahasználatot, minimalizálni a növényvédő szerektől való függőséget és növelni a hozamokat.
Bármilyen nagyszerű eredményekhez vezet is az integrált kártevő-szabályozás, világszintű alkalmazása gyerekcipőben jár, és messze vagyunk még attól, hogy megértsünk az élelmiszernövényekben és környezetükben zajló valamennyi folyamatot. A Koppert az élelmiszertermelésben megvalósuló, integrált kártevő-szabályozáson alapuló innováció egyik mozgatórugója. A vállalat azon dolgozik, hogy kutatás és termékfejlesztés révén, valamint azáltal, hogy ismereteit megosztja a világ gazdálkodóival és termelőivel, bővítse erőforrásainak és eszközeinek arzenálját, hogy minimálisra csökkenjen az élelmiszertermelésben használt műtrágyák és növényvédő szerek mennyisége.
Mi az integrált kártevő-szabályozás?
Számos meghatározás magyarázza az integrált kártevő-szabályozás fogalmát. Legfontosabb maga a cél: használjunk biológiai kártevő-szabályozást, amikor csak tudunk, vegyi kártevő-szabályozást, amikor muszáj. E cél megvalósításához rendelkezésre álló eszköztárunk számos különböző eszközt kínál. Ez teszi integrált kártevő-szabályozással foglalkozó tanácsadóink munkáját annyira sokszínűvé, érdekessé és esetenként bonyolulttá. Az alábbiakban ismertetjük az integrált kártevő-szabályozás során alkalmazott legfontosabb eszközeinket.
Egészséges talaj
Az egészséges talaj vagy táptalaj az egészséges növényfejlődés alapja. A talaj vagy táptalaj egészségi állapotát nem csupán biológiai szempontból mérjük, vagyis hogy minimális mennyiségben legyenek jelen a talajban élő kártevők és a talajban terjedő betegségek. Fontos a kémiai összetétele is, azaz hogy kiegyensúlyozott legyen a talajmátrix vagy a tápközeg ásványianyag-tartalma. És ne feledkezzünk meg a fizikai tényezőkről sem: a talaj vagy táptalaj porózusságáról, amely lehetővé teszi a gyökérzóna és a felette lévő levegő közötti gázcserét.
Növényváltozat kiválasztása
Egyes növények igen eltérő módon reagálhatnak a kártevőkre és a betegségekre. És ez túlmutat a génjeikben hordozott ellenálló képességen. A növényfajták között a levélszövet és a növénynedv összetétele terén fennálló különbség is befolyásolja a kártevők és a betegségek fejlődését.
Precíziós vetés
A precíziós vetés elősegíti, hogy az egyes növények hasonló feltételek közepette növekedjenek, ami egységesebb növényállományt eredményez. Az egységesebb növényállomány azzal az előnnyel jár, hogy nem tartalmaz kártevőkkel és betegségekkel szemben kevésbé ellenálló, gyenge növényeket.
Növényi higiénia
A növényi higiénia kiindulópontja az előzőleg termesztett növénykultúra: a termőterületen lévő régi növények, fennmaradó kártevők és betegséget terjesztő organizmusok eltávolításával csökkenthetjük vagy késleltethetjük az új növények megfertőződését. Fontos az is, hogy megtisztítsuk a növényházat és annak összes tartalmát. Ha az új növénytermesztési ciklus elején eltávolítjuk a megfertőződött növényeket vagy növényrészeket, azzal csökkenthetjük a fertőzési forrásokat.
Növekedésserkentő termékek alkalmazása
Már a termesztési ciklus kezdetén alkalmazhatunk növekedésserkentő mikroorganizmusokat. E mikroorganizmusok gazdagítják a gyökérzóna mikrobiális összetételét. A jótékony mikrobák társulása rendszerszintű rezisztenciát teremt és elősegíti a növények fejlődését. A szántóföldi növények esetében a vetőmagbevonás technikájával hatékonyan juttathatjuk ki a jótékony mikroorganizmusokat.
Felderítés és kijuttatás
Az integrált kártevő-szabályozás sikeréhez elengedhetetlen a termőterület gyakori és rendszeres megfigyelése. A kártevők és betegségek megjelenésének korai felderítése lehetővé teszi, hogy még időben, a kártevővel vagy betegséggel való fertőzöttség alacsony szintjénél közbelépjünk, amikor a legeredményesebb a beavatkozás. A figyelő szemek, ragacsos csapdák, feromoncsapdák és nagyítók a felderítés és megfigyelés elengedhetetlen kellékei. A drónra szerelt egyedi kamerák jelentette modern technikák a termőterület felderítésének új és érdekes módját szolgáltatják. Megfelelő felderítés révén olyan adatokhoz juthatunk, amelyek segítenek a kártevők és természetes ellenségeik fejlődésének számszerűsítésében. A felderítési műveletek során számos adat keletkezik. A precíziós gazdálkodás ezeket az adatokat az integrált kártevő-szabályozási rendszerek kezelésére, értékelésére és folyamatos javítására szolgáló hasznos információvá alakítja. A Koppert biztosítja azokat az eszközöket és szoftvereket, amelyek megkönnyítik a termőterület felderítését és a precíziós gazdálkodást.
A drónokat fel lehet készíteni arra, hogy minimális munkaigénnyel kijuttassák a kártevők természetes ellenségeit. A precíziós gazdálkodási rendszerből származó felderítési adatokkal hamarosan lehetővé válik majd, hogy a kijuttatási arányt a fertőzöttség helyi szintjéhez igazítsuk. A természetes ellenségekkel végzett biológiai kártevő-szabályozásban a mennyiség a döntő, így e technika hozzá fog járulni ahhoz, hogy a természetes ellenségek terén tett beruházásunk a lehető legjobban megtérüljön.
A gazdasági károkozás határa
Előfordulhat, hogy a kártevők és a betegségek olyan szinten vannak jelen a termőterületen, amelyek még nem okoznak gazdasági kárt. Természetesen a gazdasági károkozás határa növény és kártevő-, illetve betegségkombinációként változó. E határok, valamint a kártevők és természetes ellenségeik egymásra hatásának ismerete segít abban, hogy elkerüljük a szükségtelen (vegyszeres) beavatkozásokat.
Jótékony rovarok
A kártevők természetes ellenségeinek preventív kijuttatása
A kártevők természetes ellenségeit a legjobb eredmény érdekében a kártevőpopuláció fejlődésének korai szakaszában érdemes kijuttatni a termőterületre. Bizonyos esetekben az optimális hatékonyság érdekében a természetes ellenségek kijuttatása még a kártevők megjelenése előtt ajánlott vagy szükséges. Néhány jótékony atkafaj képes túlélni pollenen vagy élelmiszeratkán; bizonyos jótékony hatású bogarak pedig molypetéket tartalmazó speciális táplálékon. Egyes parazitoid fajok pedig felnevelhetők a növényházba helyezett banknövényeken.
Jótékony rovarok/atkák növekvő mennyiségű kihelyezése
Abban az esetben, amikor nem lehetséges vagy nem megoldható a természetes ellenségek preventív jellegű kihelyezése, a felderítésből származó adatok segítenek a kijuttatás időpontjának és mennyiségének meghatározásában.
Tömeges csapdába ejtés
Léteznek olyan kártevők, amelyek természetes ellenségei nem kaphatók kereskedelmi forgalomban. Bizonyos esetekben pedig a természetes ellenségeket segítenünk kell. A <111>Rollertrap csapda</111>, a <112>Horiver</112> (1000/ha) és más tömeges csapdába ejtésre alkalmas technikák révén szabályozható a <113>molytetű</113>, a <114>tripszfajok</114> és hasonló kártevők röpképes szakaszban lévő egyedei. Néhány más kártevőfaj tömeges csapdába ejtése feromoncsapdákkal hatékonyabban megvalósítható.
Tápanyag-utánpótlás az egészségesebb növényekért
A növénynedvek elemzéséből származó adatok egyértelmű összefüggést tártak fel a levél tápanyag-összetétele és a növény kártevőkkel, ill. betegségekkel szembeni ellenálló képessége között. A növény tápanyag-ellátásának biztosítása fontos eszközzé vált egészségének megőrzésében. A növénynedv alacsonyabb nitrátszintje például lelassítja a takácsatkafajok, a molytetű és egyéb kártevők fejlődését, miközben nincs hatással a termőképességre és a minőségre. És még számos példával tudnánk szolgálni.
Az integrált kártevő-szabályozás és a növényápolási munkák összehangolása
Az integrált kártevő-szabályozás leghatékonyabban úgy integrálható a növénytermesztésbe, ha ismerjük a növényi ciklust és a növényápolási munkákat. A paradicsomnál alkalmazott levélritkítási stratégia befolyásolhatja a molytetű parazitoidok és a <127>Macrolophus</127> populációjának fejlődését. A ragadozóatkák cserépben nevelt növényeken lévő tripszek elleni bevetése hatékonyabb a növények kiültetése előtt. A hűvös környezetben nevelt növények esetében olyan hasznos szervezeteket kell alkalmazni, amelyek ilyen körülmények közepette is ki tudják fejteni hatásukat.
Klímaszabályozás
A „következő generációs termelés” elnevezésű program paradigmaváltást hozott a csúcstechnológiával ellátott növényházakra jellemző gazdálkodásban és klímaszabályozásban. A program arról szolgáltat bizonyítékot, hogy a víz egyensúlyának, az energia egyensúlyának és az asszimilátumok egyensúlyának megfelelő kezelése hogyan járul hozzá a kártevőkkel és a betegségekkel szemben ellenállóbb, egészséges növény termesztéséhez.
Biológiai növényvédő szerek
A biológiai növényvédő szerek három kategóriába sorolhatók.
A baktériumokon, gombákon, petespórás gombákon vagy vírusokon alapuló <142>mikrobiális növényvédő szerek </142>használhatók a kártevők és a betegségek biológiai kártevő-szabályozására. Mikrobiális növényvédő szer például: a <144>Trianum</144> (<145>Trichoderma harzianum), a </145><146>Mycotal</146> (<147>Lecanicillium muscarium</147>) és a <148>Bacillus thuringiensis</148>.
–
A <151>biokémiai hatású szerek</151> növényi kivonatokon vagy metabolitokon alapulnak (neem-fa kivonata, növényi olajok).
–
A szexferomonok a <154>szemiokemikáliák</154> legismertebb példái.
A biológiai növényvédő szerek eszközök széles palettáját állítják a nem kémiai kártevő- és betegségszabályozás szolgálatába. Használatuk kizárólag akkor engedélyezett, ha az adott terméket nyilvántartásba vették az alkalmazási országban. A biológiai növényvédő szerek általában nem zavarják a természetes ellenségek tevékenységét, ám ez alól vannak kivételek. Konkrét információkért tájékozódjon a <157>Koppert mellékhatásokat ismertető adatbázisában</157> vagy alkalmazásában.
Kompatibilis vegyszerek
Amennyiben a vegyszermentes eszközök nem képesek teljes mértékben a gazdasági károkozás határa alá szorítani a kártevők vagy a betegségek jelenlétét, gyakran lehetőség van arra, hogy kémiai növényvédő szereket használjunk, minimális hatással a természetes ellenségekre vagy a mikrobiális növényvédő szerekre. Konkrét információkért tájékozódjon a <164>Koppert mellékhatásokat ismertető adatbázisában</164> weboldalunkon vagy alkalmazásunkban, és ellenőrizze az ügyféllel, hogy a kiválasztott növényvédő szer megfelel-e az adott piac követelményeinek.