Óvintézkedések termékallergia esetén

Óvintézkedések termékallergia esetén

Ahogyan a macskákra, pollenre és poratkára is lehetünk allergiásak, megtörténhet az is, hogy a ragadozó atkákban, takarmányatkákban vagy kiegészítő takarmánytermékekben lévő természetes anyagokra vagyunk allergiásak. Ha nem allergiás, de közeli, hosszan tartó kapcsolatba kerül bizonyos anyagokkal, allergia fejlődhet ki. Ezen az oldalon bemutatjuk azokat az óvintézkedéseket, amelyek segítségével megelőzheti vagy csökkentheti a fent említett terméktípusok által okozott allergiás reakciókat.

Melyek az aggodalomra okot adó termékek?

Idetartoznak a Koppert által értékesített ragadozó atkák, takarmányatkák és kiegészítő takarmánytermékek. A termék csomagolásán lévő ikonok jelzik azokat az óvintézkedéseket, amelyek segítségével megelőzheti az esetleges allergiás reakciókat.

Maszk viselésével előzze meg a belélegzés és lenyelés okozta kitettséget.
A bőr kitettségét olyan védőruházat viselésével előzze meg, amely befedi a karját és a lábát.
A bőr kitettségét kesztyű viselésével előzze meg.

Kitettség és óvintézkedések

A termékekben lévő anyagoknak való kitettség módjától függően konkrét óvintézkedéseket tehet meg:

Belélegzés és lenyelés okozta kitettség
A belélegzés és lenyelés okozta kitettség megakadályozása érdekében javasoljuk, hogy legalább P3-as típusú szűrővel ellátott légzésvédelmet, de lehetőleg P3-as típusú szűrővel ellátott teljes álarcot viseljen.

Bőrön keresztüli kitettség
Ha fennáll a bőrön keresztüli kitettség veszélye, javasoljuk, hogy a karját és a lábát befedő védőruházatot (pl. eldobható kezeslábast) használjon. Javasoljuk azt is, hogy védőkesztyűvel védje a kezét.

Kijuttató egység

Kijuttató egység használatakor kerülje a közvetlen kapcsolatot, és győződjön meg arról, hogy senki ne álljon a ventilátor közvetlen légáramában.

Higiénia

A munka végén a maszk levétele előtt vegye le a kesztyűt, a cipőt és a ruhát. Lehetőség szerint a munkahelyén tisztítsa meg a ruháit és a cipőjét, és ne vigye őket haza, hogy elkerülje az allergének és egyéb részecskék szétszóródását. Ha otthon mossa ki a ruháit, áztassa be őket a munkahelyén, és zárt műanyag zsákban vigye őket haza. A nedves ruhák zsákban történő hazavitele megakadályozza, hogy az allergének és egyéb részecskék szétszóródjanak a levegőben, amikor kinyitja a zsákot.

Lehetséges allergiás reakciók és kezelésük

Ha mégis kapcsolatba kerül a fent említett termékekben lévő anyagokkal, és allergiás reakció lép fel, a tünetek a bőrén (piros, viszkető bőr vagy allergiás ekcéma), az orránál (prüszkölés, orrfolyás vagy viszketés) vagy a szeménél (viszkető vagy könnyező szemek) jelenhetnek meg.

Ha tüneteket tapasztal magán, és kérdései vannak, lépjen kapcsolatba az egészségvédelmi és biztonsági szolgálattal vagy az orvosával. Életveszélyes helyzetben azonnal hívja a sürgősségi segélyszolgálatot.

Különböző tényezők kombinációja

Az érzékenység szintje személyfüggő. Az allergiás problémák az első kontaktustól számított néhány héten belül is felléphetnek, más esetben viszont ugyanez akár évekbe is telhet. Nem mindenki lesz allergiás, aki allergéneknek van kitéve. Nehéz megállapítani, hogy a gyakorlatban melyik anyag okoz allergiás reakciót. Allergia egyéb olyan kiváltó okok vagy azok kombinációja miatt is felléphet, amelyek a környezetében találhatók (pollen, korpa vagy a környezetében lévő egyéb illékony anyagok). Annak megállapításához, hogy melyik anyagra allergiás, allergiatesztet kell végeznie.

Ezek az információk kizárólag tájékoztatási célokat szolgálnak, és nem használhatók diagnózis felállítására vagy egészségügyi probléma kezelésének meghatározására, mivel nem helyettesítik az orvosi ellátást. Amennyiben arra gyanakszik, hogy egészségügyi problémája van, forduljon orvoshoz.

Ezeket az információkat az Arbodienst Perspectief’ egészségvédelmi és biztonsági szolgálat segítségével állítottuk össze.

Termékallergiával kapcsolatos GYIK

Szakirodalom

Arbo, R., Meern, D., de Rooij, A., Tamsma, P., en Longaandoeningen, K. C. A., Folgering, G. H., ... & Secretariaat, S. E. VEILIG WERKEN MET BIO-BESTRIJDERS.

de Groot, H. (2003). De prevalentie van beroepsallergie bij werkers in de paprikateelt. TBV–Tijdschrift voor Bedrijfs-en Verzekeringsgeneeskunde, 11(2), 47–52.

Van Toorenenbergen, A. W., & Dieges, P. H. (1984). Occupational allergy in horticulture: demonstration of immediate-type allergic reactivity to freesia and paprika plants. International Archives of Allergy and Immunology, 75(1), 44–47.

Gisele Groenewoud, Occupational Allergy in Horticulture/Beroepsallergie in de glas- en tuinbouw, Rotterdam, 2004, ISBN 90-90 185 25–9.

Bælum, J., Enkegaard, A., Doekes, G., Skov, P. S., Kjærstad, M. B., & Sigsgaard, T. (2007). Health effects of predatory beneficial mites and wasps in greenhouses. Dán Környezetvédelmi Ügynökség.