Minerák - Biokontroll, kár és életciklus

Mik azok a levélbányászok?

A levélaknázók a Diptera (valódi legyek) rendjébe tartoznak, és az Agromyzidae családot alkotják. Ez a kis legyek családja, amelyek lárvái a növények leveleibe vájnak alagutat, és "aknákat" hoznak létre. A világ mérsékelt égövi részein számos levélaknázó faj létezik, amelyek különböző növényeket károsítanak. Természetes körülmények között e fajok lárváit parazita darazsak parazitálják, és így kevés problémát okoznak. A kémiai rovarölő szerek használata azonban elpusztítja ezeket a természetes ellenségeket, lehetővé téve, hogy a levélaknázómoly-populáció komoly számban törjön ki. Ezenkívül a levélaknázók elleni védekezésre használt növényvédő szerek megzavarják más növényi kártevők biológiai védekezését. A kertészeti kultúrákban kárt okozó levélaknázó fajok többnyire polifágok, azaz számos növényfajjal táplálkoznak. Ez azonban nem általános az Agromyzidae-félék körében. A család mintegy 2500 faja közül csak tizenegy faj valóban polifág. A legtöbb kárt okozó fajok mind a Liriomyza nemzetségbe tartoznak, és a mérsékelt égövi régiókban igen gyakoriak.

A levélaknázó kártétele

A levélaknázók közvetlenül és közvetve is kárt okoznak a növényekben. A legközvetlenebb kárt a levélszövetet bányászó lárvák okozzák, ami kiszáradáshoz, korai levélhulláshoz és kozmetikai károkhoz vezethet. A (szub)trópusi területeken ez a gyümölcsök, például a paradicsom és a dinnye megégéséhez vezethet. A levelek elvesztése a terméshozamot is csökkenti. A gyümölcsös zöldségnövények kifejlett növényein azonban a lombozat jelentős része is elveszhet, mielőtt a termés károsodna. A levélalagút mérete a levél fejlődési stádiumától, a gazdanövény fajtájától és a levélaknázó fajától függ. Az idősebb lárvák szélesebb alagutakat készítenek. A kifejlett nőstények által készített táplálkozási foltok szintén csökkenthetik a termést, bár a dísznövények kivételével ennek általában kisebb a jelentősége. A csemeték és a fiatal növények teljesen elpusztulhatnak a levélaknázók által okozott közvetlen károk következtében. A populáció mérete, a levélkárosodás és a terméscsökkenés közötti kapcsolat az évszaktól, a tenyésztési módszertől és a gazdanövény fogékonyságától függően változik. Ez a fogékonyság fajtánként is jelentősen eltérhet. Közvetett károsodás akkor keletkezik, amikor a betegséget okozó gombák vagy baktériumok a táplálkozási foltokon keresztül jutnak be a növényi szövetekbe.