A biológiai növényvédelem, amelyet gyakran biológiai védekezésnek is neveznek, a kártevők és betegségek elleni védekezés természetes és fenntartható megközelítése a mezőgazdaságban. A szintetikus vegyszerekre való támaszkodás helyett hasznos szervezeteket, például ragadozó rovarokat, parazita darazsakat, ragadozó atkákat, fonálférgeket és mikroorganizmusokat használnak a kártevők és betegségek elleni védekezésre. A hagyományos kémiai növényvédő szerekkel ellentétben, amelyek negatív hatással lehetnek a környezetre és a nem célszervezetekre, a biológiai növényvédelem környezetbarát és fenntartható, és a környezet károsítása nélkül biztosítja a növények egészségét.
A biológiai növényvédő szerek integrálhatók a meglévő mezőgazdasági gyakorlatokba, és kiegészíthetik az egyéb fenntartható megközelítéseket, például a biogazdálkodást és az integrált kártevőirtást (IPM). A biológiai növényvédelem gyakran nem igényel speciális kijuttató berendezést, például a hasznos fonálférgek más növényvédelmi megoldásokkal tankban keverhetők.
A biológiai szerek kevés vagy egyáltalán nem hagynak szermaradványt a növényeken. Ez növeli az élelmiszerbiztonságot és csökkenti a növényvédőszer-maradványok kockázatát az élelmiszerláncban, így a fogyasztóknak a vegyi anyagoknak való kitettséggel kapcsolatos aggodalmait is eloszlatja. Következésképpen a biológiai növényvédelmi eljárások alkalmazása lehetővé teszi, hogy megfeleljen a kiskereskedelem, köztük a szupermarketek egyre szigorúbb követelményeinek, biztosítva, hogy a termények megfeleljenek a minőségi és biztonsági előírásoknak.
A legtöbb biológiai növényvédő szer nem igényel betakarítás előtti intervallumot (PHI) a benne rejlő biztonság miatt. Ezek a szerek nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre vagy a környezetre.
A biológiai növényvédő szerek, mint például a hasznos rovarok, atkák és fonálférgek, hosszú távú növényvédelmi megoldásokat nyújtanak. A kártevők a kémiai növényvédő szerekkel szemben jellemzően nem fejlesztenek ki rezisztenciát a természetes ellenségekkel szemben.
A kémiai növényvédő szerek gyakran károsítják a talajlakó szervezeteket, a beporzókat és a hasznos rovarokat, míg a biológiai védekezési megoldások javítják a talaj és a növények egészségét. Amikor a mikroorganizmusok megtelepednek a talajban, termékeny és kiegyensúlyozott környezetet teremtenek, elősegítve a növények növekedését.
A biológiai növényvédelem alkalmazása megőrzi a természetben előforduló hasznos rovarokat és szervezeteket is, ami támogatja a biológiai sokféleséget. A jó talajegészség és a biológiai sokféleség hozzájárul az ellenállóbb növényekhez, maximalizálva a terméshozamot.
A biológiai védekezésnek a vegyszeres tilalmakat megelőzően történő bevezetésével a termelők szakértelmet szerezhetnek a növényvédelmi gyakorlatuk finomhangolásához. A termelők magabiztosan és a biológiai védekezés előnyeinek megalapozott ismeretében készen állnak majd a jövőbeli kihívásokra.
A biológiai növényvédelem minimális vagy semmilyen kockázatot nem jelent a termelők és a fogyasztók számára. Csökkenti a mérgező vegyi anyagoknak való kitettséget, elősegítve a biztonságosabb munkakörülményeket és az egészségesebb élelmiszeripari termékeket.
A ragadozó atkák apró pókfélék, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a biológiai kártevők elleni védekezésben. Ezek a hasznos atkák természetes ellenségei a növénykárosító kártevőknek, például a pókhálós atkáknak, a fehérlegynek és a tripszeknek. A ragadozó atkák ezekkel a kártevőkkel táplálkoznak, így segítve populációik kordában tartását, és védve a termést a károsodástól.