Nezapar
Általános tájékoztató
A poloskák a címerespoloskák (Pentatomiade) családjába tartoznak és nevüket erős szagukról kapták, amelyet illatmirigyeikből bocsájtanak ki, ha veszélyt éreznek. A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) a címerespoloska fajok közül az egyik legjelentősebb. Feltehetően Etiópiából származik, de mára szinte az összes trópusi és szubtrópusi területen elterjedt és tovább terjed a mérsékelt égövi területeken is, ahol főként üvegházakban található meg. A zöld vándorpoloska számos jelentős élelmiszer- és rostnövényt károsít, köztük olyan fontos üvegházi növényeket is, mint például a paprika.
Életciklus és megjelenés
A Nezara viridula öt lárvastádiumon keresztül fejlődik ki. A tojásokat 30–130 darabos csomókban helyezik el a növények felső leveleinek fonákján és gyümölcsökön. A tojásokat szorosan egymáshoz és a hordozó felülethez tapasztják és a tojáscsomók általában hatszögletű alakzatban helyezkednek el. Az újonnan lerakott tojások körülbelül 1 mm magasak, halványsárga színűek és hordó alakúak, tetejük lapos és feltűnő tüskék veszik őket körül. Idővel a színük változik, mígnem áttetsző narancsszínűvé változnak.
A lárvák a korong alakú fedél kipattintásával kelnek ki. Az ugyanazon tojáscsomóhoz tartozó tojások egyidőben kelnek ki. A nimfák vöröses színűek, szemük vörös, lábuk és csápjuk áttetsző. Az első lárvastádiumban nem táplálkoznak és az üres tojások köré gyűlnek. Az ily módon történő csoportosulás feltehető előnye, hogy megnöveli védelmüket a szárazság és a magas hőmérséklet ellen és erős védelmet nyújt természetes ellenségeikkel szemben, ugyanis kémiai védekezőképességük így összeadódik.
A második és harmadik lárvastádiumban lévő nimfák már táplálkoznak, de a csoportosulás a negyedik lárvastádiumban is folytatódik. A negyedik lárvastádiumban a nimfák szétszóródnak és reggelre a növények tetején találhatók. A második stádiumban a lárvák feje és lábai fekete színűek, a tor fekete színű mindkét oldalon citromsárga foltokkal és fekete csápokkal, melyek a szegmensek között vörösek. Potrohuk vörös. A harmadik és negyedik lárvastádium méretben és színben különbözik a másodiktól, színük teljesen zöldesre változik. Az ötödik lárvastádiumban a lárváknak látható szárnykezdeményei vannak és potrohuk sárgászöld, a középvonal mentén vörös foltokkal.
A kifejlett példányok nagy, pajzs alakú, fakózöld színű poloskák (alacsonyabb hőmérséklet esetén barnássá változnak). Körülbelül 13 mm hosszúak a pronotum elülső részén 3-5 halvány pöttyel, szemük sötétvörös vagy fekete. A szomszédos csápszegmenseken a sötét, és világos színek váltakoznak, és a szárnyak ugyan teljesen befedik a potrohot, a test mindkét oldalán apró fekete foltok találhatók.
Károkozás
A Nezara viridula számára a növény bármely része táplálékul szolgál, de kifejezetten kedveli a fiatal hajtásokat és a fejlődő gyümölcsöket. A gyümölcsökön jól látható kemény barnás, vagy fekete foltok jelzik az élősködő jelenlétét, a megtámadott hajtások általában elszáradnak, vagy szélsőséges esetekben elhalnak. A fiatal gyümölcsök növekedése lelassul, és az elszáradt gyümölcsök leeshetnek a növényről. A legnagyobb kárt az ötödik lárvaállapotban lévő nimfák és a felnőtt egyedek okozzák, a fiatalabb lárvák nem annyira kártékonyak.