Élelmezési világnap
A Koppert mikrobiális megoldásai a fenntartható élelmiszer-termelésért
A világméretű járvány és a klímaváltozás fenyegető árnyékában a növénykultúrák ellenálló képessége kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy csökkenő erőforrások mellett képesek legyünk biztosítani bolygónk lakosságának élelmezését. A legfőbb kérdés, amelyre választ kell találnunk: hogyan érjük el az élelmiszerbiztonságot a Föld egyre növekvő népessége számára úgy, hogy élelmiszer-termelő rendszereink átalakítása révén mérsékeljük a természetre és más véges erőforrásainkra nehezedő nyomást?
Az agrárkertészeti ágazatban hasznosítható innovatív megoldások kidolgozásában élenjáró Koppert Biological Systems a válaszok felkutatása során tudásának és kutatómunkájának legjavát szenteli annak, hogy mikrobiális megoldásokat találjon az élelmiszer-termelés terén jelenleg és a jövőben felmerülő problémákra. Gondolunk itt a növények egészségére, valamint a szárazsággal, a betegségekkel és a kártevőkkel szembeni ellenálló képességükre.
„A Koppert már a kezdetek kezdetén arra törekedett, hogy entomológiai megoldásokkal lépjen fel az agrárkertészetben előforduló kártevőkkel szemben. Mindig is tisztában volt tehát azzal, hogy a növények egészsége érdekében figyelembe kell venni a teljes növényt, annak föld alatti és feletti részét egyaránt. Erőforrásaink egyre nagyobb részét fordítjuk mikrobiális megoldások kidolgozására” – mondja Peter Maes, a Koppert globális marketingigazgatója. „Szilárd meggyőződésünk, hogy ha biológiai – mikrobiális és makrobiális – szemlélettel közelítjük meg a növények egészségét, megoldást találhatunk napjaink agrárkertészeti problémáira.”
„Baktériumok, gombák és vírusok nélkül nem létezne élet a bolygónkon – így kulcsszerepet töltenek be a mezőgazdasági termelékenység javításában is” – állítja Ed Moerman, a Koppert agrárfejlesztési szakértője. „Számos mikrobiális megoldást dolgoztunk már ki, többek között a Pythium, a Fusarium és a Rhizoctonia gombafajok okozta betegségek, valamint a molytetvek ellen. A Trianum például a Trichoderma harzianum gomba T-22-es törzsének spóráit tartalmazza, amely nem csupán a talajban lévő betegségek ellen védi a növényeket, hanem fejlődésüket is elősegíti. Lehetővé teszi, hogy a növény megbirkózzon az abiotikus terheléssel, és kedvezőtlen termesztési feltételek közepette is bőséges és jó minőségű termést hozzon.”
Változó fogyasztói magatartás
Egyre többen ébrednek rá arra, hogy az élelmiszer-biztonság és a biodiverzitás javítása, valamint a környezet védelme érdekében át kell alakítanunk mezőgazdasági rendszereinket. Ezzel egyidejűleg a mostani világjárvány hatására felerősödött az élelmiszer-termelés fenntarthatóságát és biztonságos élelmiszereket követelő fogyasztók által gyakorolt nyomás.
A karantén alatt jó néhány országban kiürültek az áruházi polcok, ami arra késztetett számos fogyasztót, hogy kritikusabban tekintsen az ipari mértékű élelmiszergyártásra, és figyelmét egészsége felé fordítsa. Mindannyian emlékeztetőt kaptunk arról, melyen fontos szerepet játszik az élelmiszer a betegségekkel szembeni ellenálló képességünk fenntartásában. A koronavírus-járvány kitörése napokon belül megváltoztatta vásárlási szokásainkat: minden eddiginél többen vásároltunk élelmiszert és más termékeket online, vagy szereztük be azokat közvetlenül helyi gazdálkodóktól, áruikat dobozba rendezve kínáló termelőktől és szabadtéri piacokról.
A vírussal szembeni óvintézkedések részeként több időt töltünk otthonunkban, és egyre gyakrabban étkezünk odahaza. Ritkán tanúsítottunk nagyobb érdeklődést az iránt, honnan kerül asztalunkra az étel.
„A Koppertnél úgy véljük, hogy a jövőben fokozódni fog a fogyasztók tudatossága és ráhatása az élelmiszer-termelésre. Egyre kritikusabban állnak ugyanis a vegyi anyagok mezőgazdasági használatához, ezért világszerte növeljük az általunk előállított mikrobiális megoldások mennyiségét” – jelenti ki Peter Maes. „Meggyőződésünk, hogy a mikrobiális megoldások hozzájárulhatnak az egészséges talaj és stressztűrő növények kialakításához, ezáltal javítható a jövő élelmiszer-termelése, és feltárulhat előttünk egy új, felfedezésre váró világ.”
„A mikrobák létfontosságú szerepet töltenek be a teljes ökoszisztéma kiegyensúlyozott működésében. A kutatás azonban még gyerekcipőben jár. A Koppertnél tisztában vagyunk azzal, hogy a baktériumok, gombák és vírusok láthatatlan világa óriási lehetőségeket rejt az élelmiszer-termelés számára, és keményen dolgozunk azon, hogy ezeket a lehetőségeket megfizethető termékekké alakítsuk, amelyek bizonyítottan fenntarthatóbb termelési módszereket tesznek lehetővé. Olyan módszereket, amelyek révén biotikus és abiotikus stressznek egyaránt ellenálló, magas esztétikai minőségű és tápértékű termést hozó növények nevelhetők” – véli Ed Moerman, a Koppert szakértője.
Az ENSZ fenntartható fejlesztési célokról szóló jelentése szerint a világ nem afelé halad, hogy 2030-ra teljesen megszűnjön az éhezés. „Jelenleg 135 millióan küzdenek súlyos éhezéssel... ez a szám a COVID-19 világjárvány hatására duplázódhat, így fennáll a veszély, hogy 2020 végére további 130 millió ember lesz kitéve éhezésnek.” A jelentés szerint sürgető hangok követelik „a globális élelmezési és mezőgazdasági rendszerek gyökeres átalakítását... a mezőgazdaság termelékenységének növelése és a fenntartható élelmiszer-termelés érdekében, hogy enyhüljön az éhezés.” *
*Az élelmezési világnapot az Egyesült Nemzetek Szervezete hirdette ki 1979-ben. Ezen a napon a világ népességének elegendő, tápláló és biztonságos élelmezése kerül a nemzetközi figyelem középpontjába.
Az ENSZ 2015 szeptemberében fogadta el a fenntartható fejlesztési célokat. Az idei élelmezési világnap 2020. október 16.
További tájékoztatás a https://www.un.org/sustainabledevelopment/hunger/ oldalon áll rendelkezésre.