Trombidiformes

Pók- és egyéb atkák

Mik azok az atkák?

A növényi atkák a kis ízeltlábúak változatos csoportját alkotják, amelyek a növényi nedvekkel táplálkoznak. A legkülönfélébb élőhelyeken fordulnak elő, az erdőkön és gyepeken át a kertészeti és mezőgazdasági kultúrákig. A növényi atkák jelentős kártevők lehetnek a kertészetben és a mezőgazdaságban, kárt okozva a növényekben és csökkentve a terméshozamot. A növényi atkák néhány gyakori családja és faja:

  • Pólya atkák (Tetranychidae család): Kétpettyes pókháló atka(Tetranychus urticae), néha kárminszínű pókháló atka(Tetranychus cinnabarinus), gyümölcsfa vörös pókháló atka(Panonychus ulmi).
  • Tarsonemid atkák (Tarsonemidae család): Széles atka(Polyphagotarsonemus latus), Ciklámen atka, más néven szamóca atka(Phytonemus pallidus).
  • Gall atkák és rozsdás atkák (Eriophyidae család): Paradicsom-rozsdás atka(Aculops lycopersici), Kender-rozsdás atka(Aculops cannabicola).
  • Hamis pókhálós atkák (Tenuipalpidae család): Lapos atka vagy vörös teaatka(Brevipalpus phoenicis).

A növényi atka minden fajának megvannak a maga egyedi jellemzői és táplálkozási szokásai. A növényi atkák általában meleg és száraz körülmények között fejlődnek, ezért gyakran jelentenek problémát az üvegházakban és a meleg, száraz időjárás során a szabadban. A növényi atkák elleni védekezés kihívást jelenthet, mivel gyorsan szaporodnak és bizonyos növényvédő szerekkel szemben rezisztenciát fejlesztenek ki. Az atkák elleni védekezés és a növényegészség védelme érdekében általában integrált növényvédelmi (IPM) technikákat alkalmaznak, beleértve a biológiai védekezési módszereket is.

Play

Az atkák életciklusa

Az atkák életciklusa általában négy szakaszból áll: tojás, lárva, nimfa és kifejlett egyed. Életciklusuk időtartama olyan tényezőktől függően változhat, mint a hőmérséklet, a páratartalom és a táplálék elérhetősége. Íme egy áttekintés a növényi atkák életciklusáról:

  • Tojás: Az életciklus a nőstény atka peték lerakásával kezdődik. A tojások általában gömb alakúak, és a levelek aljára vagy a növény más részeire rakódnak. Az egy nőstény által lerakott tojások száma változó lehet, és a tojások néhány nap és néhány hét között kikelhetnek, szintén a környezeti körülményektől függően.
  • Lárva: Amint a tojások kikeltek, az atkák lárvái kikelnek. Ezeknek a lárváknak három pár lábuk van, kivéve az Eriophyidae fajokat, amelyeknek két pár lábuk van. Ebben a szakaszban a lárvák növényi nedvekkel kezdenek táplálkozni, és a következő szakaszba való átmenet érdekében vedleni kezdenek.
  • Nimfa: Az első vedlés után az atkalárvák nimfákká válnak. A nimfáknak négy pár lábuk van, kivéve az Eriophyidae fajokat, amelyeknek két pár lábuk van. Továbbra is a gazdanövényen táplálkoznak, és több vedlésen mennek keresztül, miközben növekedésük során levedlik a külső vázukat.
  • Felnőtt egyedek: Amikor a nimfák egy sor vedlésen keresztül elérik az ivarérettséget, kifejletté válnak. Ebben a stádiumban már teljesen kifejlődtek, és színezetük és megjelenésük egyre határozottabbá válik. A kifejlett egyedek továbbra is a növényi nedvekkel táplálkoznak, és új petéket rakva szaporodnak, újrakezdve az életciklust.

A növényi atkák életciklusa kedvező körülmények között igen gyors lehet, egyes fajok akár egy-két hét alatt is befejezhetik életciklusukat. Ez a gyors fejlődés hozzájárul ahhoz a képességükhöz, hogy gyorsan elszaporodjanak, és jelentős károkat okozzanak a növényekben, ha nem ellenőrzik őket. Rövid életciklusuk miatt a hagyományos kártevőirtási módszerekkel való kezelésük is különösen nehéz, ami hangsúlyozza az integrált kártevőirtási stratégiák fontosságát az atkapopulációk kordában tartása érdekében.

Az atkák felismerése

A növényi atkák kis méretükről és pókszerű megjelenésükről ismerhetők fel. A pók- és álpók-atka mérete általában kevesebb, mint 1 milliméter, színe pedig a halványsárgától a zöldig, barnáig vagy vörösig terjed. Nyolc lábuk van, és közeli rokonságban állnak a pókokkal, de hiányzik belőlük a pókokéhoz hasonló, jól elkülönülő testszegmentáció. Az epés atkák és a rozsdás atkák olyan kicsik, hogy szabad szemmel nem láthatók, és csak négy lábuk van. A tarsonemid atkák szintén nem láthatók szabad szemmel, de nyolc lábuk van. Ezeknek a növényi atkáknak a felismeréséhez nagyítóra van szükség.

A növényi atkák gyakran kolóniákban találhatók a levelek alján, ahol a növény nedvével táplálkoznak. A növényi atkák által okozott kár elszíneződött vagy pettyes leveleket, növekedési elmaradásokat, súlyos esetben pedig levélhullást vagy a növény elhalását eredményezheti. A károsodási tünetek fontosak a növényevő atkák korai felismeréséhez és hatékony kezeléséhez, mivel kis méretük és a levelek alján való elrejtőzésre való hajlamuk miatt nehéz észrevenni őket.

Mite kár

Pók atka kártétel

A pókháló atkakárosodás néhány gyakori jele a levelek sárgulása vagy barnulása, a levelek pettyezettsége vagy foltosodása (apró fehér vagy sárga foltok), valamint a leveleken és szárakon lévő pókhálósodás. A levelek torzulhatnak vagy göndörödhetnek, a növény pedig satnya vagy csökkent növekedésű lehet. Súlyos esetekben a levelek idő előtt lehullanak, és a növény elpusztulhat. Ezenkívül a pókháló atkák csökkentik a növény fotoszintetizáló képességét, ami a gyümölcsök és zöldségek terméshozamának és minőségének csökkenéséhez vezethet.

Széleskörű atkakártétel

A széles atkák a "bronzosodás" néven ismert kártétel egy sajátos típusát okozzák, amely összetéveszthető a növényi vírusok által okozott károkkal. Ez a levelek bronzos vagy vörösesbarna elszíneződéseként jelenik meg, az érintett területek göndörödnek és csavarodnak. Ezt a kárt az atkáknak a növényi szöveteken való táplálkozása okozza, ami megzavarja a levelek növekedését és fejlődését.

A hamis pókháló atka okozta károk

A hamis pókháló atkák, más néven lapos atkák a fajtól és a gazdanövénytől függően sokféle kárt okozhatnak. Gyakran okoznak sárgásbarna foltokat és elszíneződést a leveleken. Egyes fajok levélgólya képződését idézik elő. A fertőzött gyümölcsök sárga vagy barna foltokat mutathatnak, vagy torzulhatnak. Az erős fertőzés hatással lehet a növény általános egészségére és növekedésére, és alacsonyabb terméshozamot eredményezhet.

A rozsda atka okozta kár

A ruszetta atkák arról is ismertek, hogy a leveleken bronzosodást, valamint egyéb tüneteket, például levélgörbülést, hervadást és nekrózist okoznak.

Mite fajok

A növényi atkák gyakori családjai a pókháló atkák, a tarsonemid atkák, az epés atkák, a rozsdás atkák és a hamis pókháló atkák. Ezeken a családokon belül vannak olyan gyakori atkafajok, amelyek a kertészetben és a mezőgazdaságban kártevőnek számítanak:

  • Póktetvek (Tetranychidae család): Kétpettyes pókháló atka(Tetranychus urticae), néha kárminszínű pókháló atka(Tetranychus cinnabarinus), gyümölcsfa vörös pókháló atka(Panonychus ulmi).
  • Tarsonemid atkák (Tarsonemidae család): Széles atka(Polyphagotarsonemus latus), Ciklámen atka, más néven szamóca atka(Phytonemus pallidus).
  • Gall atkák és rozsdás atkák (Eriophyidae család): Paradicsom-rozsdás atka(Aculops lycopersici), Kender-rozsdás atka(Aculops cannabicola).
  • Hamis pókhálós atkák (Tenuipalpidae család): Lapos atka vagy vörös teaatka(Brevipalpus phoenicis).

Hogyan lehet megelőzni az atkákat

Az üvegházi növénykultúrák növényatka-fertőzéstől való mentesítéséhez proaktív intézkedések kombinációjára van szükség. Az egyik legfontosabb lépés a növények optimális növekedési körülményeinek fenntartása a megfelelő öntözés, trágyázás és hőmérséklet-szabályozás révén. A stresszes növények érzékenyebbek az atkák támadására, ezért alapvető fontosságú, hogy egészségesek és erősek maradjanak. A növények rendszeres megfigyelése a növényi atkák korai jeleinek kimutatására szintén kritikus fontosságú. Ezt a növények vizuális vizsgálatával lehet elvégezni.

Higiéniai intézkedésekkel, például a gyomok és más, az atkák számára gazdatestként szolgáló növények eltávolításával, valamint az összes eszköz, berendezés és felület szigorú tisztítási és fertőtlenítési programjának végrehajtásával is megakadályozhatja, hogy a növényházába behurcolják a növényi atkákat.

Végül a biológiai védekező szerek, például a ragadozó atkák bevitele hatékony módja lehet a növényi atka populációk kordában tartásának.

Play

Mite control videók

Nézze meg a videót, vagy látogasson el Youtube-csatornánkra, és nézze meg atkaölő termékeinket működés közben.

Az atkák biológiai védekezése

A növényi atkák biológiai védekezésére számos módszer alkalmazható.

Ragadozó atkák

A ragadozó atkák, mint például a Phytoseiulus persimilis (Spidex, Spidex Vital, Spidex Vital Plus), Neoseiulus californicus (Spical, Spical-Plus, Spical Ulti-Mite), Amblyseius swirskii (Swirski-Mite, Swirski-Mite Plus, Swirski-Mite LD, Swirski Ulti-Mite) és a Neoseiulus cucumeris (Thripex, Thripex-V, Thripex-Plus) általában a pók- és más növényi atkák ellen használják. Ezek a ragadozó atkák az atkák minden stádiumával táplálkoznak, csökkentve azok populációját.

Szúnyogok

A Feltiella acarisuga (Spidend) galléros szúnyog szintén használható a pókhálós atkák elleni védekezésre, különösen a melegkedvelő helyeken. A Feltiella acarisuga lárvái a pókhálós atkák minden stádiumával táplálkoznak, beleértve a tojásokat, nimfákat és kifejlett egyedeket, ami segít visszaszorítani a populációjukat.

Segítségre van szüksége?