Mik azok a tripszek?
Az üvegházi kertészetben több tripszfaj is komoly problémát jelent. A nyugati virágtripsz(Frankliniella occidentalis) a legkártékonyabb faj. A tripszek a Thysanoptera rendbe tartoznak, amely név szó szerint "rojtos szárnyakat" jelent, és a vékony szárnyak két szélén található, szempillaszerű szőrszálakra utal. Több mint 6000 ismert fajuk van. A legtöbbjük ártalmatlan, néhányuk ragadozó, és kevesebb mint 20 faj okozhat problémát a mezőgazdaságban és a kertészetben. A tripszek kis rovarok (0,5-14 mm), a legnagyobb fajok a trópusokon találhatók. A mérsékelt égövi régiókban nem nagyobbak 2,5 mm-nél. Az üvegházakban kárt okozó összes tripszfaj a Thripidae családba tartozik.
A tripszek életciklusa
A tripszek hat stádiumon keresztül fejlődnek: a tojás, két lárvapár, egy előbáb és egy bábállapot, végül pedig a kifejlett rovar. A tojások vese alakúak és fehér vagy sárga héjúak. Mielőtt a nőstény lerakja a tojást, nyílást készít a növényi szöveten. A tojásokat levelekbe, virágszirmokba és a szárak puha részeibe rakja le. A paprika levelein például ezek a tojásrakó helyek szemölcsszerű kinövésekként felismerhetők, míg a legtöbb más növényen a tojásrakó helyek nem láthatók. A lárvák és a kifejlett egyedek a növény valamennyi légi részén táplálkoznak, és meglehetősen mozgékonyak. A lárvák közvetlenül a kikelés után a levél alján lévő növényi szövetekkel kezdenek táplálkozni. A lárvák kisebbek, mint a kifejlett egyedek, és nem rendelkeznek szárnyakkal. A tripszek fajtól függően a növényen vagy a talajban bábozódnak be. A prebábos és a bábos korszakok a fejlődő szárnybimbókról ismerhetők fel. Az előbábhoz képest a bábnak hosszabbak, fejlettebbek a szárnybimbói és hosszabbak az antennái, amelyek a fej fölé hátrafelé hajlanak. A prebáb és a bábpár nem táplálkozik, és csak akkor mozog, ha megzavarják. A kifejlett egyedeknél mindkét szárnypár teljesen kifejlődött. Csak ebben a stádiumban lehet azonosítani az adott tripszfajt a forma, a szín és a szőrzet mintázata alapján.
A tripszek felismerése
A kifejlett tripszek a következő jellemzők alapján azonosíthatók:
- Méret és alak: A tripszek apró, karcsú rovarok, amelyek jellemzően 2 mm-nél kisebbek. Jellegzetes hosszúkás alakjuk van, hosszú, keskeny szárnyaik finom szőrszálakkal szegélyezettek.
- Szín: A tripszek a fajtól függően különböző színűek lehetnek. Legtöbbjük barna vagy fekete színű. Egyes fajok testén vagy szárnyán jellegzetes jelzések vagy csíkok lehetnek.
- Mozgás: A tripszek erős repülők, és gyorsan tudnak mozogni a növények között. Gyakran a levelek alján találhatók, ahol növényi nedvvel táplálkoznak.
- Károkozás: A tripszek a növényi szövetekkel táplálkozva kárt okozhatnak a levelekben, virágokban és gyümölcsökben. Ez torz növekedést, elszíneződést vagy hegesedést eredményezhet. Növényi vírusokat is terjeszthetnek.
A tripsz lárvák felismerése
A tripszlárvák általában halvány vagy áttetsző színűek, alakjuk a kifejlett egyedekéhez hasonló, de kisebbek, és nincsenek szárnyaik. A tripszlárvák egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a jellegzetes "frass", amely egyfajta hulladékanyag, amelyet táplálkozás közben termelnek. A frass apró fekete vagy fehér foltoknak tűnik a levelek vagy virágok felületén, és néha összetéveszthető gombaspórákkal vagy más típusú törmelékkel.
Thrips kár
A tripszek a növényben kárt okoznak azáltal, hogy a felszíni szövetek sejtjeit átszúrják és kiszívják a tartalmukat, ami a környező szövetek elhalását okozza. A leveleken megjelenő ezüstszürke foltok és az ürülékük fekete pöttyei jelzik jelenlétüket a növényen. Később az üres sejtek kiszáradnak, és a szomszédos sejtek barnává válnak. A klorofill elvesztésével a növény életereje is csökken. Súlyos fertőzés esetén maguk a levelek is elszáradhatnak, és a gyümölcsök is különböző mértékben károsodhatnak a tripszfajoktól és a populáció sűrűségétől függően. A dísznövényeknél a virágok súlyosan károsodhatnak, míg a levelek gyakran sérülnek és torzulnak. A tripszek vírusok terjesztéséért is felelősek, amelyek közül a legismertebb a paradicsom foltos hervadásának vírusa (TSWV), amelyet főként a F. occidentalis terjeszt.
Thrips kár
Hogyan lehet megelőzni a tripszeket
A tripszfertőzés megelőzése az üvegházi növénykultúrában több stratégiát foglal magában. Először is, fontos a növények jó egészségi állapotának fenntartása rendszeres öntözéssel és trágyázással, mivel a stresszes növények fogékonyabbak a tripszfertőzésre. Emellett fontos, hogy higiéniai intézkedésekkel, például az üvegházi felületek és berendezések rendszeres tisztításával és fertőtlenítésével biztosítsa, hogy a tripszek ne tudjanak bejutni az üvegházba.
Az is fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze a termést a tripszek jelenlétének jeleire, hogy a fertőzést időben észlelhesse és intézkedhessen. Ezt megteheti ragadós csapdák használatával, amelyek vonzóak a tripszek számára, és segíthetnek csapdába ejteni őket, mielőtt kárt okoznának. A növényeket vizuálisan is átvizsgálhatja, hogy a tripszek jeleit keresse, például torz leveleket vagy ezüstös csíkokat.
Végül pedig a biológiai védekező szerek, például a ragadozó atkák bevitele is hatékony megelőző intézkedés lehet, mivel ezek a természetes ellenségek segíthetnek kordában tartani a tripszpopulációkat. A tasakokban lévő ragadozó atkák jó megelőző intézkedést jelenthetnek, mivel a tasakok lehetővé teszik a ragadozó atkák folyamatos ellátását még a kártevő megjelenése előtt.
Thrips elleni védekezés videók
Nézze meg a videót, vagy látogasson el Youtube-csatornánkra, és nézze meg tripsz elleni termékeinket akcióban.
A tripszek biológiai védekezése
A biológiai védekezés hatékony és fenntartható módszer a tripszek kezelésére a kertészetben és a mezőgazdaságban.
Ragadozó atkák és ragadozó bogarak
A ragadozó atkák és ragadozó bogarak a tripszek hatékony természetes ellenségei. Amblyseius swirskii (Swirski-Mite, Swirski-Mite LD, Swirski-Mite Plus, Swirski Ulti-Mite), Amblydromalus limonicus (Limonica), Neoseiulus cucumeris (Thripex, Thripex-V), Transeius montdorensis (Montdo-Mite, Montdo-Mite Plus) és Amblyseius andersoni (Anso-Mite) a Phytoseiidae családba tartozó ragadozó atkák, amelyek csak a tripsz lárvákat fogyasztják. Az Orius spp. ragadozó poloskák (Thripor-L) szintén táplálkozhatnak kifejlett egyedekkel. A Stratiolaelaps scimitus (Entomite-M) és a Macrocheles robustulus (Macro-Mite ) ragadozó talajlakó atkafajok elsősorban a virágtermesztésben használatosak, és a tripszbábokkal táplálkoznak.
Hasznos fonálférgek
A hasznos fonálféreg Steinernema feltiae (Entonem, Capirel) a talajban lévő tripszbábok elleni védekezésre szolgál.
Entomopatogén gombák
A tripszek elleni védekezés másik módja az entomopatogén gomba Lecanicillium muscarium (Mycotal) használata.
