Halyosan
Mi az az ázsiai márványospoloska?
A poloskák a címerespoloskák (Pentatomiade) családjába tartoznak, és nevüket erős szagukról kapták, amelyet illatmirigyeikből bocsájtanak ki, ha veszélyt éreznek. Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) ázsiai eredetű, majd az utóbbi években Észak-Amerikát és Európát is meghódította. A Halyomorpha halys kártevővel összefüggésben több mint 100 gazdanövényről számoltak be. Széles körben tekintik fákon élő fajnak, és gyakran meg is található az erdőkben.
Az ázsiai márványospoloska súlyos károkat okozhat gyümölcsökben, például almában, körtében és őszibarackban, zöldségnövényekben, köztük a paprikában és paradicsomban, valamint szántóföldi növényekben, mint a kukoricában és szójában.
Az ázsiai márványospoloska felismerése
Az ázsiai márványospoloskát több jel alapján, megfigyeléssel lehet felismerni a haszonnövényeken:
Vizuális észlelés
Keresse a kifejlett ázsiai márványospoloska jelenlétének jeleit a növényeken vagy a környező területeken. Jellegzetes pajzsszerű alakjuk, márványosan barna színük és körülbelül 1,7 centiméteres hosszúságuk elárulja őket. Felülről nézve figyelje meg jellegzetes háromszög alakú mintázatukat.
A kártétel tünetei
A táplálkozásuk okozta kárt az ázsiai márványpoloska kifejlett példányai és lárvái idézik elő. A fák gyümölcsein a táplálkozás okozta károk benyomódott vagy beesett foltokat eredményeznek, amelyek végül, a gyümölcs érésével súlyos torzulásokat okoznak. A gyümölcsökön lévő parafaszerű foltok a termő időszak késői részében bekövetkezett sérülések következményei. A termésstruktúrák fejlődése, amennyiben azokból a poloskák táplálkoznak, idő előtt leállhatnak. Noha rendszerint inkább a termő időszak későbbi szakaszában jelentkezik, hasonló károkat okoz a gyümölcshozó növényekben, például a paradicsomban és a paprikában is. Az olyan haszonnövényeknél, mint a szója vagy a kukorica, táplálkozásuk megakadályozhatja a magok növekedését. Mivel a H. halys kártevő a haszonnövények és az erdős részek között mozog, és a poloskákra a csoportos, meghatározott területekre koncentrálódó szóródás a jellemző, a szántóföldeken gyakran észlelhető peremhatás. Ez eredményezheti azt, ha a szójabab „zöld marad”, hiszen a H. halys táplálkozása okozta kár megakadályozza a hüvelyek széleinek öregedését.
Kellemetlen szag
Ha megzavarják vagy összezúzzák, az ázsiai márványospoloska erős, szúrós szagot bocsát ki illatmirigyeiből. Ha orrfacsaró vagy kellemetlen szagot észlel a haszonnövényeknél vagy a környező területeken, az a jelenlétükre utalhat.
A haszonnövények figyelése
Rendszeresen vizsgálja meg a haszonnövényeit, hogy nem fedezi-e fel az ázsiai márványospoloska jelenlétének jeleit. A rejtőzködő ázsiai márványospoloskák elűzése érdekében alkalmazza vizuális észlelés lehetőségét, vagy óvatosan rázza meg a növényeket. Koncentráljon azokra a területekre, például a levelek alsó felére, a gyümölcsfürtökre vagy -csoportokra, illetve védett helyekre, ahol valószínűsíthetően összegyűlnek.
Csapdázás
Állítson fel olyan feromoncsapdákat vagy ragadós csapdákat, amelyeket kifejezetten a poloskák befogására terveztek. Ezek a csapdák vonzzák és befogják a kifejlett ázsiai márványospoloskákat, és egyúttal jelezik jelenlétüket, illetve populációs szintjüket.
Az ázsiai márványospoloska okozta károk
Polifág kártevőként az ázsiai márványospoloska számos haszonnövényben okozhat kárt, ideértve a fán termő gyümölcsöket, a csonthéjasokat, a zöldségféléket és szántóföldi növényeket. A fán termő gyümölcsök táplálkozás okozta sérüléseket, benyomódott, illetve beesett területeket mutatnak, amelyek a gyümölcs fejlődése során egyre nyilvánvalóbbá válhatnak. A késői sérülések a gyümölcsökön parafaszerű foltokkal járnak. A poloska táplálkozása a termésstruktúrák idő előtti elhalását is okozhatja. Hasonló károkat okoz a gyümölcshozó zöldségfélékben, például a paradicsomban és a paprikában is, bár gyakran a termő időszak későbbi szakaszában. A kártétel miatt előfordulhat, hogy a magok nem fejlődnek ki olyan növényekben, mint a kukorica vagy a szójabab. A termőföldeken gyakran távoli peremhatás tapasztalható, mivel a H. halys kártevőre csoportos, meghatározott területekre koncentrálódó szóródás a jellemző, és az a termőföldek vagy az erdős részek között mozog.
Az ázsiai márványospoloska életciklusa
A Halyomorpha halys öt lárvastádiumon keresztül fejlődik ki. A petéket körülbelül 28 petéből álló csoportokban rakja le a levelek alsó felületére. A frissen lerakott peték átmérője körülbelül 1,3 mm, hossza 1,6 mm, és azok világoszöld vagy világoskék színűek. Kifejlődése közben az embrió a petén keresztül láthatóvá válhat, a szemek két vörös foltként jelennek meg.
A lárvák az első stádiumban körülbelül 2,4 mm hosszúak, a fej és a tor fekete, a potroh pedig narancsvörös. Az első lárvastádiumban az üres peték körül gyülekeznek. Az ily módon történő csoportosulás feltehető előnye, hogy megnöveli védelmüket a szárazság és a magas hőmérséklet ellen, valamint hatékony védelmet nyújt természetes ellenségeikkel szemben, ugyanis kémiai védekezőképességük így összeadódik. A második lárvastádiumba való átmenetet követően a lárvák többségükben elveszítik narancsvörös színüket. A második stádiumú lárvák sötétek, a tor oldalsó szélén durva, tüskés nyúlványok láthatók. A szárnykezdemények minden egyes vedléssel tovább fejlődnek. A későbbi lárvák alapszíne a feketétől a szürkéig terjed, a lábak felső (váll)részén látható tüskékkel, valamint fehér sávokkal a lábakon és csápokon.
A kifejlődött ázsiai márványospoloska hossza 12 és 17 mm közötti. Az alapszín a barna, a sötétvörös és a fekete keveréke a hátoldalon, bézs vagy krémszínű a hasi felületen, amit a tor hasi részén fémes zöld jegyek tarkítanak. A kifejlett egyedek azonosításának legfontosabb jellemzői a fehér sávok a csápokon és lábakon, a válltüskék hiánya, valamint a sötét és világos sávok váltakozása a has szélén.